Potsdam: A víziók szigete

“Művészetek és tudományok kezet nyújtanak egymásnak. Nekik köszönhetünk mindent, ők az emberiség jótevői… Minden felvilágosult uralkodó védte azokat, akiknek a tudományos munkája az emberi szellem dicsőségét szolgálta. Napjainkban oda jutottunk, hogy egy európai uralkodó, aki a tudományok és művészetek bátorítását a legcsekélyebb mértékben is elmulasztotta, rövid időn belül egy évszázaddal marad majd el a szomszédjai mögött.”

Nagy Frigyes, 1772

Mi lenne Potsdam Nagy Frigyes nélkül? A kedve nélkül, abból a „nyomorult fészekből” valamit létrehozni a Havel folyó partján. És az ötletei nélkül a jövőre vonatkozóan, felvilágosultan és sans souci (gond nélkül)? Mi lenne Potsdam közmondásos toleranciája nélkül? Mi lenne Potsdam babelsbergi polgárainak előrelátása nélkül, akik Hollywoodot hoztak létre az őrgrófsági homok kellős közepén? Mi lenne Potsdam tudósainak – Einstein örököseinek – kutatásszomja nélkül? A tudósok nélkül, akik ebből a városból tesznek fel olyan kérdéseket, amelyek az egész világon érdeklődésre találnak; és felelnek is azokra.
Mi lenne Potsdam polgárai nélkül, akik a változás után segítségére siettek és pillantásukat a jövőbe irányították? Micsoda gyönyörű, elhanyagolt, védeni érdemes örökség. Nekik köszönheti a város, hogy a kastélyok és kertek állnak, hogy a város kapui és villái új fényben tündöklenek, hogy a Pfingstberg visszakapta a „Belvedere”-t (kilátótorony) és a régi piactéren ismét áll a „Fortunaportal” (a városi kastély területéhez tartozó díszkapu).

Miért jöttek pl. szoftverfejlesztők, mint Hasso Plattner, éppen Potsdamba? Miért éppen itt hozták létre szellemi gyáraikat? Miért ide, pont Potsdamba jönnek a Volkswagen designerei? Miért éppen Potsdam a bölcsője annak a formának, amely a jövő német személygépkocsiját tünteti ki?

Mindegyikükre az előrelátás volt jellemző, az kovácsolja őket ma is össze, a vízió, az elképzelés azzal kapcsolatban, milyen arcot öltsön a világ. Így volt ez Frigyes idejében, mint ahogy Einstein idejében is és így van ez ma is. Legyen keveréke a tájnak és az embertípusnak, az adottnak és az elértnek, keveréke a porosz bátorságnak és az olasz életkedvnek: Potsdam víziókat ébreszt. Ez a város és polgárai víziókból merítenek erőt. Abból a tudatból kiindulva, hogy a múltban víziók alapján cselekedtek, merítenek erőt a jövőre vonatkozóan. Aki Potsdam 2010-es évére pillant, az a múltba és a jövőbe néz egyaránt.
Ezek a víziók avatják Potsdamot Európa ideális kulturális fővárosává. Mert csak ott van kultúra, ahol ötletek születnek. És csak a kultúra középpontjában adódnak és érnek meg az új ötletek.
Az európai kultúrának víziókra van szüksége, Potsdam víziókat ébreszt. Ez teszi egyedülállóvá a várost. És ezért Potsdam az ideális kulturális fővárosa Európának.